A klíma kiválasztása a lakás jellegétől, anyagától is függ.

Ha hideg fejjel döntünk, akkor arra is juthatunk, hogy azt a néhány kánikulai napot átvészeljük ventilátorral. De ha ez nem elég, akkor sem érdemes elkapkodni a vásárlást, az egészségünk és a villanyszámlánk ugyanis könnyen megsínyli a rossz döntést. Az irodaházak, közintézmények, bevásárlóközpontok ma már szinte elképzelhetetlenek légkondicionálás nélkül - ezt a feladatot gyakorta központi rendszerekkel látják el. A magánlakásokra azonban az egyedi, jellemzően utólagos felszerelés a jellemző, és a megrendelő sokszor később jön rá, mit kellett volna másként csinálnia.

A klimatizálás igénye szubjektív, hiszen van, aki jobban, van, aki rosszabbul tűri a nagy meleget a lakásban. Kifejezett orvosi ellenjavallata nincs, de szárítja a levegőt, ezért asztmásoknak nem feltétlen jó, és van, aki allergiás rá. A túlságosan lehűtött helyiségekben ráadásul meg lehet fázni, különösen, ha nagy forróságból megyünk azonnal a jégverembe. Sok szó esik ugyan az éghajlatváltozás okozta felmelegedésről, de Magyarország még mindig nem mediterrán ország, évente átlagosan 10-15 olyan kánikulai nap van, amikor egyértelműen szükség lehet a hűtésre. A klímavásárlást tehát nem érdemes elheveskedni a forró napokon, nem árt mérlegelni, hogy a költségéhez képest hány napig használjuk mindenképpen, és hányszor csak megszokásból - jószerével fölöslegesen. Ha a lakásunkban csak néhány napig kibírhatatlan a meleg, akkor esetleg megteszi a szokásos ventilátor is.

A légkondicionálás szükségessége nagyban függ az építészeti adottságoktól. Egy jól megépített téglaházban, amely jól tartja a hőt, az éjszaka "felvett" hideg nappalra is kitart, ezért az épület lassabban melegszik fel. Azokban az épületekben viszont, amelyeknek nagy üvegfelületeik vannak, és azokon nincs fényvisszaverő felület, sem külső árnyékoló szerkezet, megfontolandó a klímaberendezés beszerelése. Ez a könnyűszerkezetes épületekre is igaz, mert ezeknél a falak vékonyabbak, kisebb a hőtároló képességük. Az ilyen típusú házaknál sok függ a hőszigeteléstől, így sokszor csak lakva derül ki, kell-e légkondicionáló vagy sem. A panelépületeknél is indokolt lehet a klíma, elsősorban a nyugati tájolású lakásoknál, ahová nyári időszakban még délután hat órakor is besüt a nap. Tetőterekben, főleg, ha a szoba fölött rosszul (ki)szellőztetett tetőszerkezet van, nyári melegben egyenesen elengedhetetlen a hűtőberendezés. Itt is igaz az, hogy a szigetelés sokat számíthat, de a laikus a lakás hőviszonyait igazából csak a nyári nagy melegben tudja megismerni, így sokszor a tetőtérbe költözők is az első kánikulai napokban jönnek rá, hogy azonnal kellene egy légkondi.

A split jellegű berendezések a legnépszerűbbek

Egy új ház építésekor érdemes megtervezni a klímát még akkor is, ha nem szereljük be azonnal. Mielőtt valaki rászánja magát légkondicionáló vásárlására, érdemes megkérdeznie egy szakembert, hogy az adott viszonyok között javasolja-e egyáltalán, és ha igen, milyet. Csanád Bálint hűtési, fűtési rendszerek tervezésével foglalkozó gépészmérnök szerint egy szakszerűen tervezett és beszerelt rendszer már elég drága ahhoz, hogy elgondolkozzunk a megtérülésén is, hiszen azért nem érdemes több százezer forintot kidobni az ablakon, hogy évente néhányszor bekapcsoljuk. Ez legalább tíz-húsz évre szóló beruházás, körülbelül ennyi egy körültekintően felszerelt és gondosan szervizelt klíma élettartama. A klíma szó ebben az esetben nem pontos, hiszen a klimatizálás azt jelenti, hogy a helyiség légállapotát (hőmérsékletét és páratartalmát) ellenőrizzük, és céljainknak megfelelően módosítjuk. A lakásokban használatos berendezéseket inkább légkondicionálóknak hívjuk.

A szakemberrel való megbeszélés során ajánlatos tisztázni, hogy a lakásba szükséges-e igazán a légkondicionáló berendezés, milyen készüléket vegyünk, hová kell azt tenni, és hogyan kell használni. Mindenekelőtt azt kell megtudni, hogy minden feltétel adott-e a beszereléshez. Például azért, mert ezekből a készülékekből egyfolytában csöpög a hűtés folyamata során kicsapódott víz, ráadásul nem kevés, mennyisége akár a három-négy litert is elérheti óránként. Ha ezt nem tudják "kulturáltan" elvezetni, akkor jönnek a durvább megoldások, amikor egyszerűen kicsöpögtetik az utcára. Szinte mindig meg lehet oldani (az újonnan épülő házaknál persze egyszerűbb), de nem mindegy, hogyan. Meg kell próbálni olyan elvezetést csinálni, ami kívülről sem látszik.

A másik alapvető kérdés: milyen készülékkel hűtsünk. Ha csak egy szobát kell egy épületen belül lehűteni, akkor a split klíma a legjobb megoldás. A split klíma alapjában véve rendkívül egyszerű berendezés, de lakásokban ezt lehet jól alkalmazni. A légkondicionálás ugyanolyan elven működik, mint a konyhai hűtőszekrény, csak itt a hűtő belseje a szoba, hátsó része pedig a külső légtér. A hűtőszekrény hátán (is) van egy kondenzátor, ami állandóan meleget csinál, ez a hő mindenképpen felesleges, így ezt kívülre kell vezetni, a split klímáknál ez a kültéri egység. Ennek elhelyezését körültekintően kell megoldani, a legjobb, ha el tudjuk rejteni valahova, hogy ne zavarja az épület külső képét. Végigmenve egy belvárosi utcán, megláthatjuk, hogyan rondítják el a szép századfordulós házakat a nem megfelelően telepített kültéri egységekkel. Bár a rendezési tervek, építészeti kerettervek általában megszabják, mit lehet kitenni az utcára, a kültéri egységek telepítéséhez nem szokás külön engedélyt kérni. A beltéri és a kültéri egységet rézcső vezetékpár köti össze, amiben hűtőgáz áramlik. A hűtőgáz típusa környezetvédelmi kérdés, a jobb berendezéseknél ma már környezetbarát gázokat alkalmaznak. Tudatos vásárlóknak ajánlható, hogy nézzenek utána, mivel működik a kiszemelt típus, mert a nagyon olcsó, akciós termékeknél még az is előfordulhat, hogy azt az R12 nevezetű gázt tartalmazzák, amelyet már betiltottak az Európai Unióban. Általánosságban R407c közvetítő közeget alkalmaznak, azonban a jobb berendezések R410a hűtőgázzal működnek, ezt persze a laikus vásárló nem tudja megkülönböztetni a régitől.

	Gondoljunk időben arra is, hova kerül a kültéri egység.

A beltéri egységek a szoba levegőjét cirkuláltatják, nem friss levegőt eresztenek be, tehát ezeknél időnként változatlanul szellőztetni kell. Egy átlagos berendezés körülbelül annyi áramot fogyaszt, mint egy mosógép, esetleg valamivel kevesebbet.

Létezik olyan klíma, úgynevezett hűtő-fűtő készülék, amelyik télen fűteni is tud. Ezekből az olcsóbbak, és mindenki számára elérhetőbbek, plusz 2-3 fokig tudnak működni, amelyek mínuszban is használhatók, azok már nagyon drágák. Igaz, valószínűleg csak hidegebb tavaszi vagy őszi napokon kapcsoljuk be, rendszeres fűtésre ezek nem alkalmasak.

Ha nagy a lakás, vagy több helyiséget akarunk hűteni, akkor a multisplit berendezést kell választanunk. Ebben az esetben egy kültéri egységhez több beltéri egység csatlakozik, de ez nem olyan, mint a fűtés, amikor a kazántól elindul egy cső, és leágazik minden fűtőtesthez, hanem minden beltéri egységet külön össze kell kötni egy csőpárral a kültéri résszel. Tehát három szoba esetén három beltéri egységhez háromszor két vezeték tartozik. Létezik ugyan már egy viszonylag új, három-négy éves fejlesztés, a VRV-rendszer, ami jobban hasonlít a központi fűtéshez, egy kültéri egység akár tíz beltérit is ellát, de ezt egyelőre irodaházakban szokták használni, lakások esetén még szinte megfizethetetlen.

A szakemberek abban látják a fő gondot, hogy Magyarországon nem fordulnak hozzáértőkhöz, hanem ha beüt a nagy meleg, megveszik az első útjukba kerülő olcsó gépet olyan helyen, ahol még ajánlani sem tudnak szakembert, nemhogy kiküldeni valakit, aki szerel és beüzemel. Pedig egy ilyen berendezést nem tud beállítani bárki. Külön tervrajzot általában nem igényel a dolog, de végiggondolást, műszaki tanácsadást mindenképpen, és egy megbízható szerelőt, akinek "zöldkártyás" engedélye, azaz környezetvédelmi minősítése van. (Ezt nem szokták betartani.) A készüléket be is kell üzemelni, és használatra készen átadni, ez külön szakértelmet kíván.

Mikor már mindent végiggondoltunk, és megszületett a döntés, hogy kell az a légkondicionáló, még szerelőnk is van, akkor már csak a készülék kiválasztása van hátra. Egy lakásba 80-100 ezer forinttól kezdődnek a szakemberek szerint elfogadható berendezések, másik 30-100 ezer forint a beszerelés. Háromszázezertől kezdődően már olyan típust kapunk, ami hűteni és fűteni is tud, és az árban a hat órán belül házhoz jövő szerviz rendelkezésre állási díja is benne van. Sok távol-keleti, malajziai készülék a nagyok "koppintása", de megbízhatók, lehet közülük választani. A légkondicionálás őshazája Amerika, az ottani készülékek időnként ormótlannak is tűnhetnek, de megbízhatóan működnek.